Hallottad már azt, hogy "ha el tudod képzelni, akkor képes vagy rá/el tudod érni".

Akkor tapasztaltam meg ennek a fontosságát és nehézségét, amikor egyszerűen nem tudtam elképzelni magam soványként.

Nem hittem volna, hogy ez ilyen nehézségű lesz majd, pedig majd bele szakadtam annyira próbálkoztam.

Na persze nem mintha ez jót tett volna az önbizalmamnak (Még erre sem vagyok képes?)

De küzdöttem vele, kihívást láttam benne, hogy soványként tekinthessek önmagamra.

Egy olyan emebrként akarok élni, aki még sosem voltam. (Gondolom ez mással is előfordult már.)

Órákat szántam rá, hogy egyedül maradtam és csak ezen gondolkoztam, hogy:

-Kivé akarok válni?

-Miért akarok azzá válni?

-Tényleg a soványság az út?

-Mit kellene msképp csinálnom?

-Vajon el tudom-e érni a célom?

-Képes vagyok rá?

-Miért pont most?

És BUMM! Több napi/pár heti kitartó próbálkozás után már egyre könnyebben láttam magam előtt, hogy hogyan fogok hamarosan kinézni. Nem tudtam még mikor, de éreztem, hogy itt most valami más lesz.

Ekkor már tudtam, hogy ebből könyv lesz. :)

Meg volt a "MIT?" mostmár jöhetett a "HOGYAN?"